III. Fejezet
A rejtett város
Hangos morajlás hallatszott. A nap első sugarai megvilágították az erdő rejtett zugait is. Egyszer csak egy ember tűnt fel. King Kong olyan gyorsan futott mint még soha. De nem azért futott mert fitt akart maradni hanem azért mert egy hatalmas droid csapatszállító sereg jött mögötte. King Kong bevetette hangos tarzan kiáltását amellyel eredetileg tanítványának akart jelezni ám az erdő összes vadja és nem vadja is előbújtak a fák mögül és őrült rohanásba kezdtek. Az egyik el is taposta a dzsedáj mestert, sőt egy másik is. King Kong szitkozódva állt fel és miután szépen kimosta a ruháját az épp mellete folyó patakban folytatta a fejvesztetett rohanást. Ekkor megpillantott egy teremtményt aki épp az új mp 4 –ét hallgatta és hozzá tátogott mint a közismert sztár a Brítní Szpírsz. Ezzel nem is lett volna semmi baj ha nem épp Kong előtt tette volna mindezt.
De ott tette.
Kong mester akitől csak centikre volt az egyik szállító, átengette magát a csínek és gyomorszájon vágta a tátogó jószágot majd rávetette magát. A csapatszállító millikre a fejük felett ment el. A szerencsétlen állat azt hitte hogy a szerencsétlen dzsedáj, meg akarja erőszakolni ezért előkapta bors sprayét és King Kong szemébe fújta. Amaz könnyezve felugrott és össze vissza rohangált. Erre a teremtmény azt hitte, hogy a támadója megőrült és ezért beszállt egy éppen arra járó gyorsszolgálati kamionba és elütötte a dzsedáj mestert.
- Hogy a rák cifrázza ki az ótvaros pofádat- káromkodott csúnyán Kong.
- Hoggyal nem kezdünk mondatot. - oktatta ki a külsőre hosszú füllel rendelkező furcsa állat.
- Sajnálom – kért bocsánatot a szerinte is elviselhetetlen nyelvtani hiba miatt King Kong. – Én King Kong dzsedáj mester vagyok és az imént nem megtámadni hanem megmenteni szerettem volna téged.
- Én Jár Jár Szarni vagyok, és köszönöm neked. Megmentetted az életemet ezért az adósód vagyok, kérj bármit csak azt ne, hogy pénzért lefeküdjek veled.
- A francba! – mondta magában a mester. – Hát akkor kérek egy Big Meket és egy közepes sültkrumplit.
- Azt én is kérek! – mondta Ubi van aki a franc tudja hogy talált ide.
- Hát te meg ki a tököm vagy? – kérdezte Jár Jár
- Én nem a tököd vagyok hanem Ubi van Kenőmájassal, szintén dzsedáj vagyok.
- Én meg Jár Jár Szarni vagyok. – mutatkozott be Jár Jár.
- Ubi van! Menekülnünk kell! – kiáltotta King Kong tanítványának mert épp megpillantott egy újabb droid csapatot.
- Én ismerek erre egy jó búvóhelyet. – vetette fel Jár Jár. – Kula városa, én is ott születtem.
King Kong mérlegelte lehetőségeiket és végül megkérdezte:
- Oda vezetsz?
- Hát, inkább nem – gondolta meg magát Jár Jár.
- Nem? – kérdezett vissza Ubi van ingerülten és tökön rúgta Jár Járt.
- Na jó, menjünk, de figyelmeztetlek nagyon büdös van lent. – válaszolta elhaló hangon Szarni beletörődve abba, hogy sosem használhatja, a kis jár járt többé.
- Lent? – kérdezte gyanakodva King Kong.
- Igen, Kula városa a felszín alatt helyezkedik el. Most azonban siessünk.
Jár Jár és a két dzsedáj tehát futni kezdett. A mester és tanítványa megtaposta az életükért könyörgő állatokat, hogy utolérjék, Jár Járt.
- Messze van inenn? – kérdezte Ubi van aki nem szeretett testmozogni mert sajnálta a rajta lévő kis pluszt. Mind a 80-van kilót.
- Néhány percnyire van csak –válaszolta az elől haladó genny fajba tartozó Jár Jár.
Alig gyalogolhattak néhány éve amikor a genny megtorpant, körülnézett majd végül megszólalt:
- Megjöttünk.
King Kong a szilánkokra tört lábáról most felnézett, hogy megvizsgálja a beépített GPS-szel hogy most hol vannak. Néhány másodperc után megpillantotta azt a szakrális tárgyat amiről Jár Jár annyit beszélt:
Egy mobil wc-t.
*
A helyttartó felébredt. Ez nem lenne olyan nagy hír, ha nem ő lenne a könyv egyik főszereplője.
De ő főszereplő ezért fontos közölni, hogy felébredt. Legalábbis van, akinek fontos. Mindegy a lényeg hogy felébredt. Lassan körülnézett, látta a lehányt pizsamája felső részét, amelyből megállapította, hogy nem kéne annyit inni. Ekkor meglátta, hogy foltos a pizsama alsó része is. Hirtelen megérezte a sajgó fájdalmat a fenekénél. Egyszer csak egy hang szólt közbe gondolataiba:
- Itt a reggelid, édes!
A helyttartó felpillantott és a legrosszabb rémálmai igazolódtak. A hang tulajdonosa nem volt más, mint ítí, a segédje, aki egy szál férfi tangában toporgott előtte. Kezében egy tálca, amiben némi élelem volt: egy meleg tojás, és egy bögre forró kakaó.
- Mi történt tegnap este? – kérdezte a helyttartó, hogy elterelje gondolatait a sajgó testrészről.
- Hát, uram a csapat jól leitta magát, majd egy kis sztriptíz táncot néztünk és mindenki ment lefeküdni. Mi is.
- Történt köztünk valami tegnap? – kérdezte rosszat sejtve a helyttartó, akit egyébként Ganaj Túrónak hívtak.
Hű segédje elpirult majd megszólalt:
- Úri ember erről nem beszél - pironkodott, majd hirtelen komoly hangon folytatta - Uram, a póttizedes jelentkezett és azonnali visszahívást vár öntől.
- Értem – válaszolt a helyttartó, aki nem volt hülye ezért megértette a jelentést
- Kérem a rádiót.
Ítí odaadta az említett készüléket majd egy lépést hátrált. A helyttartó bepötyögött néhány számot majd hirtelen a póttizedes jelent meg a sátorban szuperszéles mozi módban.
- Jelentsen póttizedes!
- Uram megkezdtük a felszíni támadást. Minden a terv szerint alakul.
- A dzsedájokról mi hír?
- Sajnálom, de még nem találtuk meg őket uram.
- Keressék tovább őket – parancsolta szinte ünnepélyes hanghordozással a helyttartó.
- Értettem uram! Parancsol még valamit?
A helyttartó elgondolkozott majd egy idő után megkérdezte:
- Miért sárga a citrom?
- Nem tudom – hangzott a droid válasza, amin érződött, hogy a droid meglepődik. Már amennyire egy gép meg tud lepődni.
- Gondolkozzon el rajta! – parancsolta Ganaj Túró és a droid válaszát meg sem várva megbontotta a kapcsolatot.
- Sicosító nagyúr nagyon türelmetlen uram! Ha nem találjuk meg a dzsedájokat akkor nekünk, kampec – mondta ítí.
- Igen, tudom. – helyeselt a helyttartó, majd egy kis hatásszünet után neki látott az immár kihűlt tojásnak.
*
Az utazás rövid volt akár egy tízedikről kiugró ember élete.
Ubi van ki tántorgott a csatornából. Nem azért tántorgott, mert berugott, vagy, mert megszagolta a hónalját, hanem azért mert olyan szagokat kellet elviselnie, amit eddig csak otthon. De hiába mióta lehúzta magát mesterével és Jár Járral a WC-n azóta szar az élet. A csatornán át ahol utaztak különféle ürülék darabok repültek az arcukba, amit Jár Jár egyszerűen megevett, de az emberek inkább kihányták. Szarügy. Ubi van miután szitkozódva kivett egy kula darabot a nadrágjából, ami kivételesen nem az övé volt észrevette azt, amit a társai már percekkel ezelőtt észrevettek. Egy városba érkeztek, ami – akárcsak a csatorna – tele volt kakival. A falakon és a mennyezeten pedig wc papír lógott. De nem egy, hanem több. Sokkal több. Semmi kétség, ez volt Kula város.
- Gyertek, elvezetlek titeket a főnökhöz. Ez a mennyezet is az ő munkája. Az egész galaxis kaki ellátója.
- Már alig várom a találkozást – mondta King Kong.
Ubi van tudta, hogy mestere hazudott, hiszen semmi kedve nem volt találkozni ezzel a szaros népséggel, és neki se.
*
A folyosó kihalt volt. Nem, mégsem. Lépések zaja törte meg a csendet. Vy Agra királynő jelent meg a folyosó végén a kísérőivel. Arcán rémület lett úrrá.
- Mi elől menekülünk? – kérdezte a királynő
- Hatalmas droid hadsereg tört be a városba. Menekülnie kell felség – jött a válasz. Azt nem tudjuk, hogy kitől, de a lényeg hogy válaszolt.
Ekkor hirtelen hatalmas robbanás hallatszódott. Vy Agra királynő és kísérői fejvesztett rohanásba kezdtek, hiszen az ablakból kinézve észrevették, hogy kik is törnek az életükre. Egy hatalmas droid hadsereget láttak és pár tankot, amik éppen házakat taroltak és bombáztak le. Pannon kapitány-aki a királynő személyi testőre volt, olyannyira, hogy esténként nőnek öltözve királyként járkált az emberek között- elővette adóvevőjét és SOS jelzéseket adott le, igaz ezt a kutya se hallotta, mert az, aki az adóvevő másik oldalán volt, már rég halott volt, hiszen nem vette észre a nála 20-szor nagyobb tankot, ami volt olyan kedves és elcsapta őt. Pannon kapitány és Vy Agra királynő továbbra is menekült. Már csak ők maradtak a palotában. A kísérőiket mind elkapták, vagy lelőtték. A kapitány ekkor észrevette azt, amit már egy ideje keresett, és csak nagyon nehezen talált meg: egy hatalmas, reflektorokkal kivilágított és hatalmas táblákkal jelzett ajtót. Az ajtó felett ez állt: SZUPERTITKOS VÉSZKIJÁRAT. Pannon rögtön tudta mit kell tennie. Berohant az ajtón, gyorsan bezárta maga mögött, lerohant a lépcsőkön, majd a szabadba kiérve, gyorsan gépre szállt és elutazott Kubába, ahol naphosszat csak rumot vedelt és szivarozott a tengerparton. Nem hiába, körültekintő testőr volt ő, aki munkáját tartotta a legfontosabbnak.
Vy Agra királynő azonban ott maradt egyedül, majd miután három különböző átkot mondott el, hű és bátor testőrére, gyorsan futásnak eredt. Ám nem jutott sokáig, hiszen a palotát körül zárták a droidok és minden szinten volt már egy-egy egység. A királynő ekkor pillantotta meg azt a droid egységet ami az ő szintjén volt. Az élükön egy sárga csíkokkal tarkított droid. Tudta, már csak egy esélye maradt. Bár a dolog megvalósítása elég lehetetlennek tűnt. Minden esetre a királynő elkezdett vetkőzni.
*
A terem ugyanolyan büdös volt, mint a többi. Sőt, büdösebb. Bár az is igaz, hogy nagyobb és egy kicsivel tisztább is volt. Arra, hogy miért, nem sokára választ is kaptak. Ubi van és King Kong tizenkét, szintén a genny fajba tartozó, élőlényt látott.
- Kik ők? – kérdezte Kong, Jár Járhoz fordulva
- Ők a gennyek tanácsának tagjai. A fővezér Nass főnök és a tizenegy testvére.
- Mondd Jár Jár, mitől van itt nagyobb tisztaság, mint a többi helyiségben? – tette fel a témával, már órák óta foglalkozó Ubi van, ami azért is nagy dolog, mert csak alig három perce léptek be ide, a nagy terembe.
- A tanácstagok alatt egy-egy öblítéses wc van, így ebből a teremből el tudják vezetni az isteni kakit a konyhába.
Ubi van érezte, hogy felfordul a gyomra, de tudta, hogy most erősnek kell lennie. Nass főnök, aki éppen nassolt rögtön észrevette a belépő embereket.
- Mit kerestek itt? Emberek. – tért rögtön a tárgyra ennek a trágyadombnak a királya
- Elnézést, hogy zavarunk, de muszáj volt elmenekülnünk valahová a droid seregek elől. – válaszolta King Kong, akinek be nem állt a szája. Bizony ez a tulajdonsága sok mindenkit zavart, ám sajnos nem tudott ellene semmit sem tenni. Még maga a nagy Joghurt mesternek is elfogyott a türelme, és arcon suhintotta Kongot egy hűtővel, amikor az nem akarta abbahagyni a beszédet.
- Amennyiben droid seregek vannak a nyomotokban, attól tartok meg kell kérnem titeket, hogy távozzatok. – szólt udvariasan Nass főnök, és szavának hangot adva megdobálta a jövevényeket friss kakival. King Kong mester ezt nem vette jó néven, ám sajnos nem tudott visszavágni ennek a tahó főnöknek, mert éppen a szájába bemászni akaró kula darabbal szenvedett. Helyette Ubi van szólalt meg:
- Kérlek, akkor adj nekünk egy hajót, amivel eljuthatunk a királyi palotába, és kérlek, engedélyezd, hogy magunkkal vigyük Jár Járt is.
King Kong meglepődött azon, hogy tanítványa ilyen értelmesen szólt, és miután hátba vágta őt egy székkel – mert azért zokon vette azt, hogy Ubi van ellopta a szövegét – megdicsérte tanítványát. Nass főnök két ürítés után végül belement a dologba, és útjára engedte a két dzsedájt és Jár Járt. A dokknál, ahol éppen a járműre vártak, Ubi van még vett az útra egy kis nasit. King Kong is vett magának egy tábla csokit. Mielőtt beszálltak volna, Kong elolvasta a csoki dobozán a hozzávalókat:
97% széklet
3% tartósítószer
A dzsedáj mester, aki nagyon szerette tanítványát, neki adta a csokit, és beszállt a pilóta fülkébe, beindította a motort, és nem sokkal később, már a vizet hasították. Igen, a vizet. Ugyanis Kula városához víz alatt is ellehetett jutni, hiszen a Na Bú bolygó nagy részét víz borította. A két dzsedáj meggyötörten gondolt arra, hogy mennyit szenvedtek, amíg a kulával teli csatornán lejutottak a városba, amikor mindezt megtehették volna tiszta vízben, cápák között. Ezért is volt az, hogy Jár Jár az utazás nagy része alatt a két dühös dzsedáj elől menekült, az alig néhány négyzetméteres hajón. Ám nem csak neki volt rossz az utazás, hiszen egy idő után, Ubi van is elolvasta a hozzávalókat annak a csokinak a papírján, amit mestere adott neki, és amit olyan jóízűen evett meg, és ezek után már bele se mert gondolni, hogy mi lehetett a csokis muffinban, és a csokis kekszben, amit nasinak vett a dokknál, az utazás előtt…
*
A póttizedes sietve fordult be a folyosón. Mögötte a hatalmas droid csapata lépkedett. Már két órája keresték Vy Agra királynőt, hogy törvényesítse az inváziót és a helyttartó teljesen törvényesen kegyetlenkedhessen. A bonyolult kanyar után a póttizedes megpillantotta a királynőt. Mozdulatlanul állt ott piros ruhájában. A póttizedes végre kimondhatta azt, amit már nagyon régen ki akart mondani.
- Elfogni!
A droid csapat elindult a továbbra sem mozduló királynő felé. Amíg a csapat elindult, hogy letartóztassák Vy Agrát, addig a bátor póttizedes, a háttérben egy fal mögé bebújva, egyik robot ujját a nem létező szájába rakta, a másikkal elővette az adóvevőjét és tárcsázta a helyttartó számát.
- Szijja cunci mókus, örülök, hogy engem választottál, na, mondd, milyen perverz dolgot csináljak?
- Uram, itt a póttizdes – mutatkozott be meglepetését nem leplezve a póttizedes, hogy jelentését megkezdje.
- ööö…izé.. mondja, mit akar? – kérdezte zavartan a helyttartó, és tudta, hogy a droid már tudja mivel is szokott ő foglalkozni mellékállásban.
- Uram, megtaláltuk a királynőt. Megkezdtük a letar…
Ekkor egy hatalmas robbanás hallatszódott, a póttizedes kikukucskált a fal mögül. Borzalmas látvány tárult a szeme elé. A droid egység megsemmisülten feküdt a földön. A póttizedes megszakította amár egy perce halózó helyttartóval a kapcsolatot, és oda szaladt a helyszínhez. Ez a cselekvés egy droid esetében furcsán nézhetett ki, de ez most mindegy. Jó főnökhöz mérten taposta meg embereit, hiszen most csak egy valami érdekelte: a királynő. Hiszen ha a királynő halott, az egyet jelentett volna az ő karrierjének a végével. Ekkor vette észre, hogy a királynő ruhája egy fadarabon volt, amiről senki sem tudta, hogy került oda. A póttizedes már tudta – hiszen a többi droidnál nagyobb értelmet raktak bele-, hogy csúnyán átverték. Elővette újra adóvevőjét és beleszólt:
- Minden egységnek, Vy Agra királynő megszökött! Még itt kell lennie a palotában, kezdjék a keresést a környező szinteken!
Miután minden egység parancsnoka jelzett, hogy sikerült megérteniük a parancsot, a póttizedes még utoljára megszólalt, hiszen tudta, hogy itt a fejezet vége, és mindenképpen azt akarta, hogy az övé legyen az utolsó szó:
- Ja, és még valami. A királynő valószínűleg meztelen!
Utolsó kommentek