II. Fejezet
A szökés
Hatalmas árny jelent meg a hajón. Sőt, nem is egy, rögtön tizenegy. Félelmetesek voltak. Annyira, hogy ha valaki látja biztos maga alá vizelt volna. Az árnyékok egy ajtóhoz értek. Az ajtó mögül hangos nevetés hallatszódott ki. Olyan mint amikor a sárga földig iszod magad. De ekkor egy hologram jelent meg.
- Tizedes! A csapata készen áll?
- Igen, helyttartó úr.
- Rendben! Tudják ez egy titkos bevetés. Az ellenfél nem hallhatja meg, hogy itt vagy….
- A RÁK EGYE KI AZ ÖSSZES TÜDŐDET TE KÖ…
Nem is kell mondanom, hogy a helyttartó milyen dühös volt. De hát ki nem lenne az, hogy ha összetévesztenék egy szökött beteggel és egy hatalmas kúpot, dugnának az ülepébe.
Ekkor a nevetés befejeződött.
A droidok készenlétbe helyezték fegyvereiket és vártak.
Egyszercsak kinyílt az ajtó és kilépett rajta egy roma árus.
- Szevasz csajé! Há’ ti meg mit kerestek itt he?
- Én vagyok ennek a hajónak a tizedese. – felelte a tizedes.
- Mondja dikmá’ tud-e maga itt a piros hol a pirost játszani?
- Hát persze.
- Akko’ mondja melyik kezemben van a színezett dzsedáj kardom? Ha jól tippel levágom a fejét. Ha rosszul, akkor is, na?
- Oké.
- Legyen a bal.
- Sajnálom nem nyert.
Erre Ubi van Kenőmájassal levetette az álruháját maga elé emelte kéken villogó kardját és leválasztotta a droid testét a fejétől. Ekkor hirtelen előugrott King Kong mester is. A két dzsedáj fej fej mellett vágta szét a droidokat. Mikor végeztek velük eltették kardjukat és futásnak eredtek. De nem azért, mert fogyni szerettek volna, hanem azért mert meglátták a gömbdroidokat akik, gömbökben közeledtek feléjük, és ész nélkül lövöldöztek.
A dzsedájok úgy futottak, mint még soha. Keresztül kasul, fel és le, egymás fején meg ilyesmi. Egyszercsak King Kong észrevette a szellőzőt és egy pontos célzással, berúgta a rácsokat és beugrott. Volna ha Ubi van nem azt hitte volna hogy öngyilkos akar lenni és kimentette mesterét. Aki erre olyan dühös lett hogy előbb kitépte tanítványa fülbevalóját- ami egy kis vérrel járt- majd seggbe rúgta úgy, hogy egyenesen a szellőzőbe esett. Ezt követően egy jó kis gimnasztikai bemutató után- mert éppen rá lőttek-maga is beugrott.
*
- Micsodaaa?- üvöltött fel Darts Sicosito.
- Jól hallotta uram a dzsedájokat elvesztettük.- hangzott a helyttartó ideges válasza.
- Hallottam te szerencsétlen. Hogy sikerült ez nekik?
- Hát, roma árusnak álcázták magukat.
- Te mozgó állatkert, hogy tudtál bedőlni ennek hiszen nem is hívtál roma árusokat?
- Hát uram az úgy volt….
- Hallgass! Nem érdekel hogy, de találják meg őket, vagy én talállak meg titeket és akkor…!
- Megtaláljuk!- hangzott a helyttartó válasza.
- Holnap jelentkezem addigra meglegyenek.
- Kik?
- Ne szórakozz mert megöllek!
- De…
Azzal eltűnt a főgonosz. A helyttartó nagyotnyelt és arra gondolt miképp úszhatná meg ezt az egészet.
*
- Látod ezeket?- kérdezte Ubi vantól King Kong, egy hatalmas droidhadseregve mutatva.
- Nehéz nem észrevenni mester, háborúra készülnek?
- Nem tudom, minden valószínűséggel. Most azonban figyelmeztetnünk kell Na Bú népét és Valuta kancellárt.
- De hogy?- jött Ubi van roppant logikus válasza.
- Elbújunk két külön hajón és ott találkozunk.
- Hol?
- Te idióta, a bolygón!
Ekkor King Kong tanítványával lenyomott egy cukaharát és egy dupla szaltót és máris a hajóknál találták magukat.
Elrejtőztek a hajókon és várták az indulást. Ubi van annyira izgult, hogy be is pipilt. King Kong egy másik hajón figyelte a droid hadsereget. Felpillantott és meglátta a helyttartó borzalmas- szinte ítí szerű-segédjét. Aki éppen bűnös viszonyt folytatott egy droiddal. Ki tudja, hogy csinálta. Minden esetre King Kong nagyon irigyelte, hiszen ő ilyet nem csinálhatott már mióta. Igen, egy hörcsöggel történt találkozás után meg kellett szabadulnia a férfiasságától. Ezután döntött úgy hogy felesküdik dzsedájnak. Miután ezen eltöprengett ismét felnézett de most már csak az ájult droidot látta. Ekkor bizsergető érzés fogta el. Na nem arra kell gondolni. A hajó pilótája ugyanis beindította a hajtűművet és mire a két dzsedáj ismét felnézett, nem láttak mást csak az űrt és a távolodó támaszpontot. Nem sokkal később a hajó ablakából megláttak egy zöld bolygót, ami körül szellemszerű izék repkedtek. Semmi kétség ez volt a: Na Bú.
*
A támaszpont fedélzetén a helyttartó a karosszékében ült és közben porcukorszerű anyagot szívott az orrán keresztül.
- Uram megmondaná végre, hogy mit szív?- kérdezte ítí a segéd.
- Hányszor mondjam még el, porcukor.
- Na persze, azé’ szokott mindig ilyen jó hangulatba kerülni, na ne etessen! Kipróbáltam és borzalmas volt. Hánynom kellett utána. Ezért lettem anorexiás.
- Hallgass! Porcukor és kész.
- Uram hívása jött a Na Bú bolygóról.- szólalt meg egy teljesen új szereplő, aki ki tudja, hogy került oda. Biztos azért mert azt hitte, hogy sok pénzt keres vele. Pedig ezért max. két kreditet kaphat és egy nyalókát.
- Kapcsolja ide a hívást.- szólalt meg a helyttartó aki, ezért lényegesen több pénzt kapott.
- Á, Vy Agra királynő. Örülök, hogy látom.
- Ne hazudjon maga szemét, miután múltkor ott hagyott egyedül, főleg, azután ami köztünk történt.
Erre a fedélzeten tartózkodó nők egymás után dobálták meg paradicsommal a helyttartót.
- De köztünk nem is történt semmi.- védekezett miközben a zöldséget törölte le magáról.
- Ja, tudom. Csak mindig ki akartam próbálni ezt a szöveget. Szóval mért vont blokádot a bolygómra?- vonta kérdőre Húzdmeg Vy Agra királynő.
- Csak, mert unatkoztam.
- Akkor jó. De figyelni fogom magát.
- Értem.- szalutált a helyttartó.
Ezzel a királynő letette a telekompozicciós bonyolult készüléket: a telefont.
- Rájött hogy támadni akarunk?- kérdezte ítí a segéd.
- Nem tudom.
- Uram!- szolalt meg a póttizedes.
- Mi az?- kérdezte a helyttartó.
- A dzsedájok megszötek. Valószínűleg az egyik droidhajónkon szöktek meg és a Na Bú bolygón lehetnek.
- Köszönöm!- köszönte meg a helyttartó helyett az ítí segéd.
Mit csináljunk uram, a dzsedájokat holnapra meg kell találnunk?- fordult a helyttartóhoz ítí.
- Folytatjuk a F-ing hadműveletet.
- Akkor? Mi a Parancs?
- Hű talpnyalóm ítí, add ki a parancsot Na Bú megtámadására, és a dzsedájok megtalálására.- hangzott a helyttartó válasza. Annyira boldog volt hogy ezt kimondhatta, hogy elment és úgy belőtte magát, hogy egy ideig nem találta meg senki.
Utolsó kommentek