I. Fejezet
A leszállás
-Mikor érünk már oda?- nyafogott Ubi van Kenőmájassal.
Hát hiába, ő már csak ilyen volt, sosem tudta befogni a száját csak akkor, ha nem kellett volna. Pedig neki nem ezt tanították a Dzsedáj Tanítóképző Szakiskolában, ahol a nagy Joghurt tanította meg neki a Csít. De úgy látszik hiába. Ubi így is hülye maradt. Na de térjünk vissza a mi kis történetünkhöz. King Kong a nagy dzsedáj és a kis Ubi van mestere éppen válaszolni készült.
De sajnos beleesett egy liftaknába, ami nem tudjuk, hogy került oda, de az a lényeg hogy ott volt. Miután King Kong visszatért és letörölte magáról a port, végre megszólalt:
- Ne légy türelmetlen Ubi van! Használd a csít, az majd mutatja az utat!
- He?- kérdezte Ubi van
- Ó, te gyengeelméjű…-Ki tudja mit mondott volna a mester, ha nem szólal meg egy hang.
De megszólalt.
- Hamarosan megérkezünk! Kérem, készüljenek a leszállásra!
Igen, mint ahogy azt elfelejtettem mondani, a dzsedáj lovagok éppen küldetésen voltak. A hatalmas világűr nagy büdös közepén voltak rengeteg kereskedelmi hajóval körül véve. Nem hiába, bátor lovagok voltak ezek. Nyugodjanak békében. De hogy a történet ne érjen hamar véget, -mert nem kapnék érte pénzt- meg kell említenem, hogy ezek a kereskedelmiek szemét alakok voltak. Élősködtek az adófizetők pénzén és azt furcsa, mondhatni perverz szokásaikra költötték. Na de térjünk vissza a dzsedájokra. Ők közben ledokkoltak a dokkban, és a tárgyaló felé tartottak. Ugyanis amíg én húztam az időt addig egy hologram jelent meg. A kereskedelmiek vezetője a helyttartó volt az, és mondta hőseinknek, hogy menjenek a tárgyalóba, hogy ha jót akarnak. Ők pedig jót akartak. Csak úgy, mint sok mindenki ebben a társadalomban. Pénzt, csajokat és persze pénzt. Szóval a helyiségbe érve Ubi van így szólt:
- Valami nincs rendjén!
- Mi?- kérdezte King Kong.
- Hát bammeg honnan tudjam, ez van a forgatókönyvben, ha valami nem tetszik reklomálj a forgatókönyvírónál.
*
Nagy csend volt a teremben. Senki sem mert megszólalni, csak az aki igen. A terem közepén a helyttartó beszélgetett magában. Nem, nem magában egy hologrammal.
- Nagyuram itt vannak a dzsedájok! Mit csináljak velük?
- Adj nekik pénzt és tűnjenek el.- hangzott a válasz
- De nagyuram, nálam nincs pénz.
- Ó, te szellemi fogyatékos nem neked mondtam-dörrent a hang.
A félelmetes akusztikai hangnak nem volt más a tulajdonosa, mint…..
Hé hol a papírom, hogy is hívják ezt az idiótát?
Á megvan. Szóval nem volt más, mint: Darts Sicosito.
- Nagyuram, én nem vagyok szefos csak hülye. Nem tehetek róla, a korházban az orvos a fejemre ejtett. Azóta vagyok ilyen.
- Hallgass! Fontosabb dolgom van mint a te élettörténeted.
- Elnézést! De akkor mit csináljak a dzsedájokkal?
- Ölesd meg őket!
- Pont én? De most vettem ezt a szép ruhát, muszáj máris összekoszolnom. Tudja mennyi manapság a tisztítás? Drága! Az áfáról ne is beszéljünk!
- Nem azt mondtam, hogy te öld meg te értelmi fogyatékkal élő!
- Ja, az más!
- Most megyek! De még visszatérek!- fenyegette meg őt a nagyúr. Azzal eltűnt.
- Hallotta tizedes! A dzsedájok legyenek halottak.
- Mikorra?
- Még tegnapra!- hangzott a kegyetlen válasz.
*
A helyiségbe belépve tisztán lehetett érezni a bableves miatt, a levegőben szálló bélgáz és a feszültség szagát. Ezen mondjuk vitatkozhatunk, hiszen a feszültségnek nincs szaga. Legyen inkább izzadság.
- Meddig várakoztatnak még?- türelmetlenkedett Ubi van.
- Ez nekem is gyanús. Ez nem a kereskedelmiek stílusa. Ráadásul a kávé is késik. Mire következtetsz ebből ifjú dzsedáj?
- Hogy elromlott a kávéfőzőjük?
- Nem! Arra hogy itt valami készül.
- Érzem már mester! Ez jó kis tojásos lecsó.
King Kong ránézett zsenge korú és igen hülye tanítványára, amikor belépett az ajtón egy asztrometriásan amisztrekikus droid, akit a továbbiakban érthető okok miatt nem nevezek többet a teljes nevén.
- Jó napot uraim! Tv- 12 vagyok.
A két dzsedáj vonakodva ugyan, de vissza köszöntek. Na, nem azért mert bunkók voltak és nem tanították meg őket köszönni. Hanem azért mert gyanúsnak tartották az idegen lényt.
- Dzsabedálom a kicsi kezeidet.- mondta Ubi van
A droid aki nem értette az iménti mondatot természetesen félre is értette. Ugyanis ő úgy raktározta el a kis memóriájába hogy: bezabálom.
Ezért lehetett az, hogy odament Ubi vanhoz és egy jól irányzott lábfejjel úgy tökön rúgta, hogy szegény Ubi van úgy érezte hogy bizony egy ideig mellőzni kell az esti programokat. Ezután a droid sértődötten kiment.
- Mit csináltál te baromarcú?- háborodott fel King, a Kong.
- Hát mester- mondta Ubi van kiheverve, azt hogy golyói valószínű darabokban hevernek- én csak álcáztam magamat.
Utolsó kommentek